1. fejezet
When I first met you...
El sem hiszem, hogy az egyik legjobb barátnőm
férjhez megy. Sarah olyan fiatal még ehhez az egészhez, előtte az élet és ő
mégis Josh-t választotta. Ez az igaz szerelem, amiért nagyon irigyeltem őt.
Nekem ez valahogy soha nem akart összejönni. Mindig a szerencsétleneket,
bunkókat és csalókat fogtam ki, ami miatt már nem is igazán tudok megbízni egy
férfiben. Ez a nap csodálatosnak indult. Tökéletes volt az esküvő számára. A
madarak boldogan csiripeltek, a Nap hét ágra sütött, mintha a természet is
érezni, hogy ez kell Sarah-nak. Épp a kocsiban ülve csodáltam a tájat, mikor
megérkeztünk az óriási villához. Az egész olyan volt, mint egy gyönyörű
kastély. Sar ezt a helyet nézte ki a fő épületnek, ahol öltözködhetünk és
készülődhetünk, illetve innen fogunk indulni a házasságkötés helyszínére.
- Megérkeztünk. – szólt a sofőr hátra.
- Köszönöm szépen! – vigyorogtam, majd
összekapkodtam a táskáimat, és a kilincsért nyúltam.
- Jó szórakozást! – mosolygott rám a
visszapillantóból.
- Meglesz. Köszönöm! – pattantam ki a kocsiból és
megcéloztam a bejáratot. Már a tegnap esti lánybúcsú is nagyon állatul
sikerült, akkor milyen lesz az esküvő? Az ajtóban Sarah és Ellie izgatottam
fogadtak. Ők a legjobb barátnőim, már 10 éve. ahogy elnéztem már készülődésben
voltak, a köntösökből ítélve.
- Lizzie! – kiáltottak egyszerre fel.
- Sziasztok! – öleltem meg őket egyszerre. – Na, áll
a bál?
- Igen, úgyhogy gyere gyorsan, mert mindjárt itt van
a fodrász. – húzott Sarah magával, míg Ellie gyorsan felkapta a földön lévő táskát
és utánunk futott. A ház mesebeli volt. Minden annyira nagy volt, én ezt nem
szoktam meg. A konyha felől finom illatok szállingóztak, míg a kertben levágott
fű illatát lehetett élvezni. Sar a lépcső felé indult. Az emelet szinte csak
ajtókból állt, mintha egy hotelben lennénk, egy kis kanapét kivéve, ami
magányosan állt a nagy ablak előtt.
- Ez a mi szobánk. – mutatott El az ajtóra. –
Szemben van a fiúké, de arra szerintem már te is rájöttél, a nagy hangzavarból
ítélve.
- A
mellettünk lévő ajtó a fürdőszoba, illetve mellette van egy vendégszoba. Ott
most a virágok vannak. – mondta Sar mosolyogva. Ilyen boldognak még soha nem
láttam.
~Fél óra múlva már én is egy kis térdig érő,
rózsaszín köntösben ültem a fodrászszékben, míg a hajamat fonták. Összesen öten
voltunk koszorúslányok, de közülük csak Ellie-t és Sophie-t ismertem. Én voltam
az utolsó előtti a haj készítésben. Az egész esküvő témája a virágok voltak,
úgyhogy a hajunk is ebben a stílusba készült, ami egyszerű de mégis gyönyörű
volt.
Hirtelen kopogás zavarta meg a hangos nevetgetést.
Ellie ment ajtót, nyitni, mivel nem akartuk, hogy véletlenül a vőlegény
találkozzon a menyasszonnyal. De nem Josh állt az ajtóban, hanem az esküvő-szervező,
Melissa.
- Elnézést, hölgyek! Sarah megérkezett az összes „koszorúsfiú”.
Beküldjem őket a pasi-szobába vagy… - kezdte.
- Ne! Be akarom mutatni, a lányoknak, hogy ki lesz a
párjuk az esküvőn. Egy perc és megyünk, addig tartsd lent őket, az előszobában.
– pörgött be Sar.
A fodrász gyorsan összekötötte a hajamat, így
indulhattunk bemutatkozni. Bevallom kicsit izgultam. Mint már mondtam, mindig
kifogom a szar pasikat és csak reménykedni mertem, hogy ez most nem így lesz. A
földszintről hangos röhögés hallatszódott. Mindenki izgatottan várta, hogy ő
kit kap, kivéve engem.Én direkt leghátra álltam, a bemutatásnál, mert nem
igazán akartam ezt az egészet. Eddig nem volt vele semmi bajom, most viszont
egy kicsit beszartam.
- Gyere Liz! – jött felém Sar. – Fiúk, ő lenne a másik
legjobb barátnőm. A helyetekben nem húznék vele ujjat, mert nem az a
szégyenlős, csendes típus. Szóval, ha be mertek szólni neki, vagy piszkáljátok,
lehet, hogy nem marad ép a képetek. –
nevettek. Ez tökéletesen igaz volt. Nem engedem, hogy lekezeljenek,
- Liz, ők itt: Joey, Carl, Sam, Andy és… - kezdte
Sarah. – Liam.
Lefagytam. Csak bámultam a nagy barna szemeibe, míg
ő elpirulva le nem nézett a földre.
- Sziasztok! – motyogtam halkan.
- Szóval én már természetesen tanakodtam, és arra
gondoltam, hogy Ellie lehetne Andyvel, Nicole Joey-val, Sophie Sammel, Darlene
Carlal és Lizzie Liammel. – jelentette ki boldogan Sarah. – Mindenkinek tetszik?
„Igen”-ek,” persze”-k, és „oké”-k zengték be az
előszobát, míg Liam csak annyit mondott, hogy „tökéletes”. Nekem egy hang se
jött ki a torkomon, így csak bólintottam egyet...
